A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak.

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport híres az endémikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.

Élővilág

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra) – és persze a szigetről szigetre különböző Darwin–pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a sármányfélék – és mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata) és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).

A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.

1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.

Galápagosi óriásteknős

Santa Cruz-szigeti óriásteknős (Geochelone nigra porteri)
Státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Teknősök (Testitudines) Család: Szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) Nem: Geochelone Faj: A galápagosi óriásteknős vagy más néven elefántteknős (Geochelone nigra) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) családjába tartozó faj. Varacskosfejű leguán Státusz Sebezhető        Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Alrendág: Leguánalakúak (Iguania) Család: Leguánfélék (Iguanidae) Nem: Conolophus Faj: A varacskosfejű leguán (Conolophus subcristatus) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. Sármányfélék Citromsármány (Emberiza citrinella) Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Részalrend: Passerida Öregcsalád: Passeroidea Család: Sármányfélék (Emberizidae) Lesson, 1831 Nemek Urocynchramus Melophus Latoucheornis Emberiza Miliaria Calcarius Plectrophenax Calamospiza Passerella Melospiza Zonotrichia Junco Passerculus Ammodramus Xenospiza Spizella Pooecetes Chondestes Amphispiza Aimophila Torreornis Oriturus Pipilo Melozone Arremon Arremonops Atlapetes Buarremon Pezopetes Pselliophorus Lysurus Gubernatrix Paroaria Charitospiza Coryphaspiza Coryphospingus Rhodospingus Saltatricula Phrygilus Melanodera Haplospiza Acanthidops Lophospingus Donacospiza Rowettia Nesospiza Diuca Idiopsar Piezorhina Xenospingus Incaspiza Poospiza Sicalis Emberizoides Embernagra Volatinia Sporophila Oryzoborus Amaurospiza Melopyrrha Dolospingus Catamenia Tiaris Loxipasser Loxigilla Diglossa Diglossopis Euneornis Melanospiza Geospiza Platyspiza Camarhynchus Certhidea Pinaroloxias

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat