Védett Föld

                                                     Bison bison
                                                     (Linné, 1758)

                               Megjelenése

Az amerikai bölény Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse. Testhossza hímeknél legfeljebb 380 cm, nőstényeknél maximum 240 cm, farok hossza 90 cm, marmagassága hímeknél max. 180 cm, nőstényeknél 150 cm; a hím testsúlya akár 900 kg, a nőstényé max. 450 kg. A test elülső fele és a mellkas hatalmas, a hátulsó fele viszonylag kicsi. Széles, alacsony koponyája van; a szarvak hátra- és felfelé hajlanak, tompa hegyük kicsit befelé áll. Erős, akár 50 cm hosszú szőrzet borítja.

                                Elterjedése 

Korábban az Egyesült Államok és Kanada területén nagy hordákban élt a Nagy-tavaktól Mexikóig és kelet Oregontól majdnem az Atlanti-óceánig. Jelenleg csak néhány nemzeti parkban, főleg a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkban (Észak-nyugati terület) és a wyomingi Yellowstone Nemzeti Parkban található meg. Élőhelye prérik és folyóvölgyek (préribölény alfaj) vagy erdők (erdeibölény alfaj).

Életmódja:

Kicsi, rendszerint 4-20 tehénből, borjaikból és fiatal állatokból álló anyai közösségekben élnek, a felnőtt bikák ezektől távol maradnak. Az augusztusi szaporodási időszakban több száz állatból álló nagy csordákba verődnek. Ha megriasztják őket, vágtában menekülnek, eközben az 50 km/h sebességet is elérhetik. Jól úsznak, és akkora lendület van bennük, hogy magasra kiemelkednek a vízből. A hűvös napszakokban, tehát kora reggel és késő este, de néha holdfényes éjszakákon is aktívak. Az erdeibölények leveleket, hajtásokat és fakérget esznek. A préribölények a préri füveit, egyéb lágyszárúit és bogyóit fogyasztják. A déli hőségben pihennek, kérődznek és porfürdőt vesznek, hogy távol tartsák a vérszívó rovarokat. Vannak állandó dörgölődző helyeik is, itt a fatörzsek kérgét teljesen lehántották és fényesre csiszolták. Korábban a bölények nagy, évszakos vándorutakat tettek, ezek ma már erősen korlátozottak.

A bölény a nap legnagyobb részét legeléssel tölti. Éjszaka,ha nem alszik az egyik bölény, akkor leginkább a visszakérődzött táplálékot rágják. Szeret iszapban vagy homokban hemperegni, ezt követően egy fához vagy egy sziklához dörgölőzik,hogy a rajta lévő élősködőktől megszabaduljon. A bölény rendszerint mintegy 50 állatból álló kis csordákban él. A különösen jó legelőkön, valamint az évi kétszeri vándorlás során gyakran több száz bölény gyűlik össze. A bölény elsősorban azért verődik csordákba, hogy eredményesen védekezhessen a farkasok és más ragadozók ellen. Igen jó a szaglása és éles a hallása, viszont meglehetősen rosszul lát. csordákban sokkal nagyobb az esélye, hogy idejekorán felismeri a veszélyt. Ha a bölény nem tud elmenekülni a veszély elől, anyaállatok védőleg körülveszik borjaikat, a hímek(a bikák)pedig a nőstények köré állnak és kapáló, fújtató, tülkökkel és izmokkal felvértezett falat alkotnak.