Dél-Afrikai  Köztársaság

 

                                   Nemzeti parkja

 

A tíz nemzeti park közül a kereken 20 000 km²-es, transvaali Kruger Nemzeti Park a legnagyobb. A parkban jelentős számban figyelhető meg elefánt, bivaly, zsiráf, strucc, hiéna, oroszlán, gepárd, leopárd, majom, víziló, varacskosdisznó, krokodil és különböző antilopfélék.

                              

 

Az elefántfélék (Elephantidae) három ma élő faja az ormányosok rendjének (Proboscidea) egyetlen ma is élő családját alkotja. Nemrég, genetikai vizsgálatok nyomán bizonyosodott csak be, hogy az erdei elefánt nem az afrikai elefánt alfaja, mint addig hitték a tudósok, így az ázsiai elefánttal együtt háromra emelkedett az elefántfajok száma. A család többi tagja – így a mamutok és a Stegodon nem tagjai is, illetve a hatalmas Elephas recki – már régebben kihalt.

Az elefántfélék hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük.

 

A vadbivaly vagy vad vízibivaly (Bubalus bubalis arnee) ma már csak Kelet-India mocsaraiban él. Domesztikációja valószínűleg Kínában ment végbe az i. e. 4. évezred eleje körül, majd Indiában és Mezopotámiában is megjelent a házibivaly. Ezekből az országokból terjedt el egész Délkelet-Ázsiában, majd Afrikában. Innen került át Európába Spanyolországon és Görögországon keresztül. A Kárpát-medence területén először az avarok tenyésztették.

 

A zsiráf (Giraffa camelopardalis) Afrikában élő párosujjú patás emlősállat, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A szavannák lakója az ókortól kezdve kedvelt attrakció volt – Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon.

A zsiráfok eredetileg számos helyen megtalálhatóak voltak a Szaharától délre, de már csak szigetszerű populációi maradtak fenn (ld. feljebb). A faj száraz szavannák lakója, előfordulása nagyban függ az akáciáktól, amelyek levelei egyik fő táplálékát képezik. Az itatóktól kevésbé függnek, mivel elég ritkán isznak.

 

A strucc (Struthio camelus) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe és a struccfélék (Struthionidae) családjába tartozó Struthio nem egyetlen élő faja.

Afrikában a Szahara déli részén, Kelet-Afrikában, Namíbiában és a Kalahári-sivatagban honos. A harmadidőszakban még hét faja élt egy, a mai Svájctól Kínáig és Indiáig összefüggő területen, de a Szaharától északra élt fajok legkésőbb a negyedkorban kipusztultak. Az afrikai strucc elterjedési területe 300 000 éve még Mongóliáig ért; a mai Szíriából és az Arab-félszigetről már feltehetőleg az ember irtotta ki.

 

 

A hiénafélék (Hyaenidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja; mindösszesen négy fajjal. Bár a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe tartoznak és fejlődéstörténetileg a cibetmacskafélékkel (Viverridae), a mongúzfélékkel (Herpestidae) és a macskafélékkel (Felidae) mutatnak rokonságot, megjelenésük kifejezetten kutyaszerű: a lábuk hosszú, tompa karmaikat nem tudják visszahúzni.

Törzsük hátrafelé lejt. Nyakukon, hátukon sörény van. A hiénafélék jellemzője a nőstények ivarszerveinek a hímivarszervekhez való hasonlatossága, melynek eredményeként korábban hermafroditáknak hitték őket. Anális mirigyeik vannak, melyek váladékát területjelölésre használnak. Fogazatuk, állkapcsuk és rágóizmaik a cibethiéna (Proteles cristatus) kivételével kifejezetten erősek, ugyanis míg a cibethiéna elsősorban termeszeket fogyaszt, a többi hiénafaj nagy testű állatokat zsákmányol. Dél-Afrikától Indiáig honosak.

 

 

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb "nagymacska".

Az oroszlánok Fekete-Afrika legnagyobb részén megtalálhatók. Főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatók a félsivatagos és bozótos helyeken is. Korábban az európaiak mértéktelen vadászata miatt Afrika oroszlánállománya megcsappant, és egyes alfajok, mint a fokföldi oroszlán, ki is haltak. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kongói Demokratikus Köztársaság). Ennél kisebb a kelet-afrikai és a kevéssé ismert nyugat-afrikai oroszlánpopuláció. A nyugat-afrikai oroszlán (Panthera leo senegalensis alfaj) példányszáma 30 000-100 000 közé tehető.

 

 

A gepárd (Acinonyx jubatus)^[1] a macskafélék családjába tartozó Acinonyx nembe tartozó egyetlen élő faj.^[2] Jellegzetes ragadozó, mely lopakodás vagy falkában vadászás helyett inkább gyorsasági fölényét kihasználva ejti el áldozatát. A leggyorsabb szárazföldi emlősként rövid távon elérheti akár a 110-120 km/óra sebességet is.^[3][4][5]

 

 

A leopárd más néven párduc (Panthera pardus), a Panthera nembe tartozó négy nagymacskafaj egyike. A három másik nagy macskafaj ami a Panthera nembe tartozik: az oroszlán, a tigris és a jaguár.

 

 

A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendága.

A hinduizmusban - ez a vallás többnyire Indiában terjedt el - a majmokat istenként tisztelik.

 

 

A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) egy nagyméretű, Afrikában élő, növényevő emlősfaj. Egyike a két élő és három vagy négy valaha létező vízilófélének (Hippopotamidae). Nevük ellenére nem a lovak a legközelebbi rokonaik. Nem is a sertésfélék, amire utalhatna a bikák röfögésre emlékeztető hangja is, bár sokáig ez az álláspont tartotta magát a tudósok között. Meglepő módon ugyanis a cetek (Cetacea) a legközelebbi rokonaik, ezt a DNS-ek összehasonlításával sikerült alátámasztani. (A legújabb genetikai alapú rendszertan a párosujjú patásokat és a ceteket a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja, ami azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is a hagyományos Cetacea rendben tárgyaljuk.) Még meglepőbb azonban, hogy Ernst Haeckel 1866-ban kiadott törzsfája a vízilovakat a cetek közeli rokonaiként ábrázolja. Máig sem tudni, Häeckel hogyan jutott erre a (helyes) következtetésre.

 

 

        A varacskosdisznó (Phacochoerus) két faja:Szavannai varacskosdisznó vagy közönséges varacskosdisznó (Phacochoerus africanus)Sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus).

 

 

A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend. Ma élő legközelebbi rokonaik a madarak (Aves), melyekkel monofiletikus csoportot alkotnak. A krokodilok a hüllők osztályának Archosauromorpha alosztályágába tartoznak, legközelebbi rokonaik az Aetosauria, Phytosauria, Rauissuchia rendek.

 

 

Az antilop a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó tülkösszarvúak (Bovidae) családja egyes fajainak köznapi általános neve. Tudományos rendszertani elnevezésként az antilop név az Antilope nem egyetlen képviselőjét, az indiai antilopot (Antilope cervicapra) jelöli.

Az antilopok hímjét bikának, nőstényét tehénnek, kicsinyét borjúnak nevezik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Dél-Afrikai Köztársaság: Kruger Nemzeti Park
Védett Föld - © 2008 - 2024 - vedettfold.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat