Védett Föld

Hegyi Gorilla

A hegyi gorillának más gorilla fajokkal összehasonlítva hosszabb és sötétebb szőrzete van, így olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Több időt tölt a talajon, mint bármely más főemlős, lába hasonlít az emberére. Arcán, tenyerén és talpán nincs szőr, az idősebb hímeknek a mellkasa is csupasz. A gorillák egyedi orr-rajzolatuk, „orrlenyomatuk” alapján is megkülönböztethetők.

A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a 220 kg-ot, a gorillák közül ez az alfaj a legnagyobb. A nőstények mindössze 70–90 kg tömegűek. A kifejlett hímek koponyája tetején és hátulján csontos kiemelkedés van, ettől fejük kúpos alakúnak tűnik. Ehhez a kiemelkedéshez tapadnak az erőteljes rágóizmok, melyek az alsó állkapocshoz csatlakoznak. A kifejlett nőstényeken is megtalálható a csontos kiemelkedés, de náluk kevésbé erőteljes.

A kifejlett hímeket ezüsthátúnak is hívják, mivel koruk előrehaladtával szürkés vagy ezüstös szőr fejlődik hátukon. Hátszőrzetük rövidebb, mint testük többi részén, karjukon viszont különösen hosszú. A hátsó lábukra állt hímek akár az 1,5–1,8 m magasságot is elérhetik, karjuk fesztávja 2,25 m, tömegük elérheti a 200–225 kg-ot. A legmagasabb ezüsthátú gorilla 1,94 m magas volt (1938-ban lőtték le Észak-Kivuban), a legnehezebb gorilla 1,83 m magas és 266 kg volt.

A hegyi gorilla alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is képes járni. Mint az összes főemlősnek (kivéve az embert), a gorillának is hosszabb a karja mint a lába (15-20%-kal). Ujjízületeire támaszkodva jár (mint a csimpánz, de nem úgy, mint a bonobó és az orangután fajok), súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere.

A hegyi gorilla nappali életmódot folytat. Aktív óráinak többségét táplálkozással tölti, mivel nagy mennyiségű élelemre van szüksége nagy méretű testének fenntartásához. A reggeli órákban szerzi meg élelmét, késő délelőtt és a déli órákban általában pihen, a délutánt ismét élelemszerzéssel tölti. A gorillák növényekből építenek maguknak minden este új fészket. Csak a fiatalok alszanak anyjukkal egy fészekben. Fészkelő helyüket napkeltekor hagyják el, kivéve ha hideg és felhős idő van, ilyenkor szívesen maradnak fészkükben.

A hegyi gorillák az Albert-hasadékban emelkedő Virunga-hegység montán erdőiben élnek 2225 – 4267 m magasságon. Legtöbbjük három kihunyt tűzhányó hegyoldalain él: a Karisimbi, a Mikeno és a Bisoke hegyeken. A hegyek lábainál a növényzet nagyon sűrű, magasabbra érve ritkuló, az erdők, ahol a hegyi gorillák élnek, gyakran felhőkbe burkolóznak, párásak és hűvösek.

A hegyi gorilla elsősorban növényevő; táplálékának nagy részét 142 növényfaj levelei, rügyei és növényi szárai alkotják (85,8%). Elfogyasztja a fakérget (6,9%), gyökereket (3,3%), virágokat (2,3%), gyümölcsöket (1,7%), valamint kisebb gerincteleneket is (0,1%). A kifejlett hím akár 34 kg növényi táplálékot is elfogyaszt egy nap, a nőstények 18 kg-ot.

Az egy-egy gorillacsoport által használt terület mérete nagymértékben függ az élelemforrástól, és általában több vegetációs zónát is magába foglal. George Schaller tíz eltérő zónát különböztetett meg, ezek: bambuszerdő 2225–2804 m között; Hagenia (koszó-fa) erdők 2804–3353 m között; és az óriás aggófű zóna 3444–4267 m között. A hegyi gorillák idejük nagy részét a Hagenia erdőkben töltik, ahol Galium-fajok találhatók az év minden szakában. Ezeknek a növényeknek minden részét elfogyasztják: leveleit, szárát, virágját és bogyóit. A gorillák a bambuszerdőket is meglátogatják, amikor a friss hajtások kihajtanak; a szubalpin területekre is felmásznak az óriás senecio-fák lágy középső részéért.

Szaporodás:

Az újszülött gorilla tömege kb. 1,8 kg, élete első néhány hónapját anyjával folytonos fizikai kontaktusban tölti. Első néhány hónapjában a fiatal gorilla anyja hátán utazik. Négy-öt hónapos korában kezd járni, az első növényi táplálékot négy-hat hónapos korában fogyasztja el. Nyolc hónapos korában már rendszeresen szilárd táplálékot eszik. Az elválasztás három éves koruk körül történik, bár a fiatal gorillák gyakran még évekig anyjukkal maradnak.

Mind a hím mind a nőstény fiatal gorillák három éves korukig tekinthetők kölyöknek, három és hat éves koruk között fiatalkorúnak, hat és nyolc éves kor között serdülőnek. A fekete hátú hímek ivaréretlenek nyolc éves koruktól mindaddig, amíg az ezüstös hátszőrzet meg nem jelenik rajtuk és a szemfoguk ki nem nő. A nőstényeknél 7-8 éves korban kezdődik meg a peteérés, első kölykük általában 10-12 éves koruk között születik. A hímek általában nem kezdik el az utódnemzést 15 éves koruk előtt.

A hegyi gorilláknál nincsen párosodási időszak, általában a nőstények kezdeményezik a párzást. Ciklusuk időtartama általában 28 nap, 1-3 termékeny nappal, a peteérés az ellés után általában 3–5  évig szünetel. A vemhesség ideje nyolc és fél hónap. A nőstényeknek általában 6-8 évente születik egy kölykük, 40 éves élettartamuk alatt 2–6 utódot hoznak a világra. A hímek, melyek háreme 3–4 nőstényből állhat, 40 év alatt 10-20 utódot nemzenek.

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat